Több, mint húsz éves tapasztalattal rendelkezel a munka-, a tűz-, illetve a környezetvédelem területén. Hogyan segítetted ezalatt a munkáltatókat, munkavállalókat?
Igen, közel két évtizede dolgozom ezeken a területeken, így ez idő alatt lehetőségem volt a gazdaság számtalan szereplőjével megismerkedni, a munkájukat megismerni, munkavédelmi szempontból elemezni, illetve értékelni. Szerencsésnek mondhatom magam, mert volt lehetőségem új munkahelyek megvalósításán is dolgozni, így ismerem ezen folyamat nehézségeit is.
Milyen tapasztalataid vannak, a munkáltatók hogyan viszonyulnak a munkavédelmi szabályokhoz?
Általánosságban elmondható, hogy egyre több munkáltató törekszik a komfortos, biztonságos, a munkavédelmi szabályoknak megfelelő munkahelyeket kialakítani. Egyre több helyen van megfelelő munkaasztal, szék, figyelnek a fényviszonyokra, közlekedő útvonalakra stb. A termelő cégeknél egyre több a modern, könnyen kezelhető gép, illetve berendezés, sok folyamat biztonságosabbá vált az utóbbi 10-15 évben.
Sajnos a munkahelyek kialakítása során legtöbbször a helyigényeket, illetve a munkahelyek légtechnikai követelményeit nem veszik figyelembe. Gyakran tapasztalom, hogy egy adott helyiségben túl sok munkavállaló tartózkodik, ezáltal nincs elegendő mozgástér, valamint a munkavállalók részére nincs biztosítva az előírt levegőmennyiség-, illetve minőség. Más esetekben a környezeti hatások, bizonyos technológiák miatti szennyezett levegőben dolgoznak a munkavállalók, de előfordul, hogy ők maguk nem hajlandóak viselni az előírt védőeszközöket.
Mit mondanak a munkavédelmi szabályok a biztonságos és komfortos munkavégzéshez szükséges levegőről zárt térben? Van-e ebben eltérés az ipari üzemek és az irodai környezet vonatkozásában?
A vonatkozó jogszabály (3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. §) munkáltatói felelősségként határozza meg, hogy a „Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését.”
A rendelet továbbá meghatározza az adott munkafolyamathoz megfelelő mennyiségű és minőségű levegőt, de még a megengedhető légáramlatot is. Ezen szabályokat sajnos gyakran nem tartják be a munkáltatók.
Valamint meg kell említeni az 5/2020. (II. 6.) ITM rendeletet, mely szabályozza a munkahelyi légtérben megengedhető káros anyagok koncentrációját, illetve az intézkedések minimális szintjét.
Tehát van szabályozás, amit minden munkahelyen alkalmazni kell, ebben az esetben nem tesznek különbséget a jogszabályok az ipari üzemek, illetve az irodai munkahelyek között. A különbség a friss levegő biztosításának módjában jelentkezik. Mert a friss levegő mindenkinek jár!
A szabályozások szerint milyen különböző módokon lehet biztosítani a munkavégzéséhez szükséges friss levegőt? Milyen szabályok vonatkoznak a levegőcserére, mit kell tennie a munkáltatóknak ezen a területen?
Természetes, illetve mesterséges úton, de a szabályok konkrét módszert nem határoznak meg, hisz az több tényezőtől is függ. A rendelet úgy fogalmaz, hogy „Mesterséges szellőztetés esetén a szellőztetés módjának, jellegének, és mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni az adott helyiségben munkát végzők számát, a munkavállalók fizikai megterhelését, a tevékenység, technológia jellegét, a légszennyezettség mértékét, illetve az időegység alatt felszabaduló szennyezőanyag tömegét és a helyiség légtérfogatát.”
Tehát a friss levegő biztosítására használhatunk ajtókat, ablakokat (természetes légcsere), légtechnikai-, illetőleg légtisztító berendezéseket (mesterséges légcsere), valamint egyéni védőeszközöket.
De nem csak a levegőben lévő káros anyagok csökkentése miatt szükséges a friss levegő, hiszen a kellemetlen szagok ugyanilyen módon szükségessé tehetik a friss levegő biztosítását. Gondolok itt az üzemi konyhákra, öltözőkre, mellékhelyiségekre.
Milyen hatásai lehetnek a munkavállalókra, illetve a munkáltatókra nézve, ha egy foglalkoztató a munkavédelem ezen kérdéskörével nem foglalkozik érdemben?
Zárt terekben – és ez nem csak a munkahelyekre igaz, ahol nincs elegendő területünk – nincs meg a szervezet számára szükséges friss levegő, hamar fáradékonnyá, kedvtelenné, esetleg még pontatlanná is válunk. Jelentősen csökkenhet a munkateljesítmény, a munkakedv, megnőhet a balesetek száma, ezáltal a táppénzen töltött napok mennyisége is. Tapasztalatom szerint ez a munkavállalók fluktuációját eredményezi, mivel senki nem szeret kevésbé komfortos munkahelyen dolgozni.
Többször előfordult már azokon a munkahelyeken, ahol ezekre a tényezőkre felhívtam a figyelmet, és a munkáltatóval közösen sikerült is megváltoztatni a körülményeket, hirtelen a munkavégzés minősége is megváltozott. Friss levegőben hatékonyabb a munkavégzés: többet, gyorsabban, magasabb hatásfokkal, kevésbé balesetveszélyesen tudnak dolgozni, kevesebb a konfliktus a munkavállalók között, kevésbé lesznek a munkatársak depressziósak.
Miért szükséges a friss, negatív ionokban gazdag, oxigéndús levegő zárt terekben?
Zárt tereink (munkahely, otthonunk, stb.) levegőjének összetétele rendkívül fontos tényező belső környezetünk minőségének megítélésében. A levegőben lévő szennyezőanyagok átalakulásai nyomán az embert és a környezetét veszélyeztető vegyületek képződhetnek. Szakemberek régóta vizsgálják a környezetünkből a légkörbe jutó káros anyagok mennyiségét és minőségét. A vizsgálatok kimutatták, hogy a padló- és falburkoló anyagokból, a bútorok farost- és pozdorjalapjaiból, a különféle ragasztó- és szigetelőanyagokból, tapétákból, a linóleumból, a padlószőnyegből, festékekből és lakkokból, kábelekből, vezetékekből kiáramló, kipárolgó anyagoknak (ftalátok, benzol, fenol, formaldehid, dimetil-szulfid stb.) komoly egészségkárosító hatásuk van. És akkor még nem beszéltünk a „használatból”, illetve a rossz kivitelezésből adódó egészségügyi veszélyekről (penészesedés, száraz levegő stb.).
Ráadásul egy rosszul, vagy egyáltalán nem szellőztetett helyiségben sokszorosára nő a radon háttérsugárzása – ami a levegőben lévő szennyeződésekkel bejuthat a szervezetünkbe – hosszabb távon egészségkárosodást okozva.
Említetted a szennyezett levegőt. A koronavírus megjelenésével még inkább fontos szemponttá vált a munkahelyeken is az egészséges levegő biztosítása, hogy ezáltal minimalizáljuk a levegő útján terjedő betegségek terjedését.
Az elmúlt másfél év, a koronavírus megjelenése új kihívás elé állította a munkáltatókat a munkahelyek kialakításában (távolságtartás), és a biztonságos környezet (nem fertőző közeg) megvalósításában. Ismételten át kellett tekinteni a munkaállomások elhelyezkedését, új munkaidő-beosztások kerültek bevezetésre, valamint a munkahelyi közlekedési, kapcsolattartási szabályokon is változtatni kellett.
Sok munkahelyen jelentős gondokat okozott a munkavállalók rövidebb-hosszabb kiesése is. Az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett a táppénzes napok száma is, ezzel együtt a munkáltatói költségek is.
A levegő minőségének javítására való igény először azokon a munkahelyeken jelent meg, ahol sok ember dolgozik egy légtérben, vagy gyakran kerülnek kapcsolatba másokkal. De szerencsére ez a folyamat nem állt meg itt, egyre nagyobb az igény és a hajlam is a munkáltatók részéről, hogy a munkahelyi levegő is „biztonságos” legyen.
Miért szükséges a rendszeres levegőcserén túl a levegőt tisztítani, fertőtleníteni?
Nap, mint nap halljuk, hogy a zárt terekben – ahol egy légtérben többen tartózkodnak/dolgoznak –, megnő a veszélye a fertőzések terjedésének. És ez nem csak a most terjedő vírusra igaz, de minden levegő útján terjedő betegségre. A tisztító és fertőtlenítő berendezésekkel csökkenthetjük a fertőzésveszélyt, a levegőben lévő szennyeződések mértékét. A gyakorlatban ez kevesebb betegséget ezáltal kevesebb táppénzen töltött napot jelent.
Az alapvetően mindenki által ismert maszkviselésen, a kézfertőtlenítésen, a távolságtartáson túl milyen innovatív, hatékony megoldást tudsz ajánlani a munkáltatóknak, hogy megvédjék a dolgozók, illetve a munkahelyekre ügyfélként, vendégként, partnerként, vásárlóként, páciensként stb. betérő látogatókat a fertőzésektől?
Mostanáig sajnos nem volt túl sok lehetőség a szakember számára, hogy olyan megoldást ajánljon a munkáltatóknak, amely könnyen kezelhető, nem jelent veszélyt másokra, nem tart a fertőtlenítés órákig, vagyis a mindennapi életben használható.
A mostanában egyre ismertebb ózonos fertőtlenítés – bár ezt sokan nem tudják – veszélyes az emberekre, állatokra, növényekre. A kezelt helyiségben a kezelés alatt, illetve az átszellőztetés idejében nem szabad tartózkodni, ezáltal a munkahely használhatósága is korlátozott.
A HEPA szűrővel ellátott berendezések már viszonylag jobban használhatóak a mindennapi életben, de védelmet (szűrést) csak addig biztosítanak, amíg a szűrő hatékony tud maradni. A szennyezett szűrők pedig a környezetre jelentenek terhelést.
Az egyik legkorszerűbb megoldás a hidegplazma-technológiás légfertőtlenítés, mely során a tekercsek által létrehozott plazmamező biztosítja a belső légtér fertőtlenítését. Ez az innovatív levegőfertőtlenítési megoldás ideális különféle típusú munkahelyek, irodák, gyárépületek, raktárak, ügyfélszolgálati irodák, egészségügyi intézmények, üzletek, oktatási intézmények, középületek levegőfertőtlenítésére.
Pellérdi László
Munka-, tűz-, környezetvédelmi tanácsadó
+36 20 251 0052
tuzvedelem@t-online.hu
