Milyen tendenciák érvényesülnek a hazai munkaerő piacon?
Magyarországon a munkaerőpiacon kettősség mutatkozik; egyes területeken, főleg az aluliskolázott rétegek körében nagy a munkanélküliség. Az ország más részein, illetve a szakképzettséget megkövetelő munkakörökben pedig kritikus a munkaerőhiány, amelyet még tovább fokoz, ha a dolgozók betegszabadságra kell, hogy menjenek.
A fő gond, hogy a kieső munkaerő bevételt nem termel, a munkáltatónak viszont jelentős költsége keletkezik. A helyettesítés finanszírozására általában nincs pénz, így más munkavállalókra és a munkálatókra is többletteher nehezedik.
Említette, hogy a munkaerőhiányt fokozza, ha a dolgozók betegszabadságra kell hogy menjenek. Jelenleg milyen szabályok vannak érvényben a betegszabadságok, illetve a táppénz tekintetében? Ezt a két fogalmat egyébként sokan keverik, összemossák.
A legfontosabbak, hogy a betegszabadságot a munkáltató fizeti, a táppénz viszont társadalombiztosítási ellátás, amit az állam fizet. A betegszabadságról a Munka Törvénykönyve rendelkezik, a táppénzről a Tb. jogszabályok. Betegszabadságot csak saját betegség esetén lehet kérni, táppénzt a gyerek betegségére is. Betegszabadság évente maximum 15 napra jár, táppénz maximum 1 évig. A keresőképtelenség évi első 15 munkanapjára betegszabadság jár, utána táppénz.
A betegszabadságot munkanapokban (ideértve a fizetett ünnepnapokat is) számolják, míg a táppénzt naptári napokban. Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony keretében végeznek munkát. Tipikusan ilyenek a különféle gazdasági szervezetek, kft.-k, bt.-k és rt.-k alkalmazottai. Betegszabadságra jogosultak továbbá a kormánytisztviselők, az állami szolgálati jogviszonyban, valamint a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók is. Betegszabadság csak a dolgozó saját betegsége esetén jár. A felsorolt dolgozóknak csak akkor jár betegszabadság, ha keresőképtelenségüket orvosi igazolással bizonyítják.
Betegszabadság igénybevételéhez szükséges igazolást otthoni lábadozás esetén a család-, illetve kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása minden esetben azonos módon történik meg, teljesen függetlenül attól, hogy majd munkáltatói betegszabadság vagy állami táppénz illeti-e meg a beteget.
Kik nem jogosultak betegszabadságra?
Az egyéni vállalkozók, társas vállalkozás tagjai (kivéve persze, ha munkaviszony keretében is végeznek munkát), megbízás alapján munkát végzők. Továbbá nem jár betegszabadság üzemi baleset miatt létrejövő keresőképtelenség, foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség és veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség esetén.
Fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a fenti esetekben az emberek nem jogosultak ellátásra. Ők is kapnak ellátást, mégpedig az állami társadalombiztosítási rendszer keretében. Az itt nevesített esetekben ugyanis az általános szabályoktól eltérően, már a keresőképtelenség első napjától táppénzt kapnak a biztosítottak.
Az arra jogosultaknak mennyi ideig jár betegszabadság?
Minden naptári évben a betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára jár a betegszabadság. Ezt úgy kell érteni, hogy ha többször vagyunk betegek egy év során, akkor a betegállományban töltött munkanapok összeadódnak. Amint ezek összege eléri a 15 napot, onnantól már táppénzként fogjuk kapni a további ellátásunkat. A fel nem használt napok nem vihetők át a következő évre. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
Mekkora összegre jogosultak a betegszabadságon lévők?
A betegszabadság idejére a munkáltató által kötelezően fizetett mérték a távolléti díj 70 %-a, melynek kifizetése mindig utólag történik. A távolléti díj fogalmát a Munka Törvénykönyvének módosítása óta használjuk a korábbi átlagkeresetre. Ezt az összeget korábban átlagkeresetként definiálták.
Említette, hogyha a betegszabadság napjainak száma egy adott naptári évben eléri a 15 napot, attól kezdve táppénzként fogjuk kapni tovább az ellátásunkat. Kinek jár táppénz, mit jelent a táppénz jogosultság?
Tömören azt mondhatjuk, hogy táppénz csak az orvosi igazolással rendelkező biztosítottaknak jár.
a./ Mivel a táppénz olyan állami-, társadalombiztosítási ellátás, amelyet járulékfizetés ellenében vehetünk igénybe, így az első feltétel, hogy az igénylő pénzbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett legyen.
b./ Szintén elengedhetetlen feltétel, hogy az illetőnek megbetegedése idején legyen fennálló biztosítási jogviszonya. Csak az jogosult táppénzre, aki biztosításának megléte alatt válik keresőképtelenné.
A biztosítotti kategóriába az alábbi, munkát végzők tartoznak, azzal a megjegyzéssel, hogy a táppénzhez néhány esetben az alapul szolgáló jogviszonyon felül további feltételek is szükségesek:
· az alkalmazottként dolgozók
· álláskeresési támogatásban részesülők
· tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulók
· a szövetkezeti tevékenységben személyesen közreműködő tagok
· (nem kiegészítő tevékenységet folytató) egyéni és társas vállalkozók
· egyházi személyek
· mezőgazdasági őstermelők
· egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek
· választott tisztségviselők
· főállású kisadózók
· állami projektértékelők
· biztosított még az is, akire az európai közösségi szabályok szerint a magyar tb jogot kell alkalmazni.
c./ A harmadik nélkülözhetetlen feltétel az orvosi igazolás megléte a keresőképtelenségről.
Táppénz a fenti három alapfeltétel együttes teljesülése esetén jár saját betegség, terhesség és a dolgozó gyermeke betegsége esetén.
Kinek nem jár táppénz?
Fő szabályként kimondhatjuk, hogy az alapvető feltételek teljesülése esetén sem jár táppénz akkor, ha a keresőképtelenséggel összefüggésben nincs kieső jövedelem. Nem jár táppénz tehát abban az esetben, ha
· az igényléshez szükséges 3 alapfeltétel valamelyike nem teljesül
· a biztosított a keresőképtelenségének idejére a teljes keresetét megkapja (Aki csak egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz.)
· a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítása szünetel
· az adott időszakban munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (például fizetés nélküli szabadság)
· a betegszabadság lejártát követő szombatra és vasárnapra (szabadnapra és heti pihenőnapra), ha a következő munkanapon (munkaszüneti napon) már nem keresőképtelen
· gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak (Ez nem vonatkozik a gyermekgondozást segítő ellátás mellett végzett munka alapján járó táppénzre.)
· előzetes letartóztatás és szabadságvesztés idejére
· saját jogú nyugdíj folyósításának idejére
· korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, táncművészeti életjáradékot vagy átmeneti bányászjáradékot folyósítanak (Ide nem értve az ezek mellett végzett munka alapján járó táppénzt.)
Mennyi ideig jár a táppénz, melyek a táppénz időtartamának általános szabályai?
Táppénz csak a betegszabadságra való jogosultság (évi 15 munkanap) lejártát követő naptól jár, az orvosilag igazolt keresőképtelenség időtartamára. Ez az időtartam azonban nem korlátlan. A táppénzen tölthető idő a jelenlegi szabályozás szerint maximum egy év lehet, de csak akkor, ha a következő feltételek is teljesülnek.
A keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya – vagy más elfogadott jogviszonya – fennáll, rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt, (szakszóval élve: nincs táppénzelőzménye.)
Az utolsó két feltétel hiánya nem kizáró ok, de csökkenti az igényelhető táppénz-időtartamot az alábbiak szerint. A táppénzre jogosultság időtartamát csökkenteni kell az aktuális keresőképtelenséget megelőző 1 évben igénybe vett táppénz idejével. (Nem kell levonni gyermekápolási táppénz idejét, a baleseti táppénz folyósítás időtartamát, a közegészségügyi okból foglalkozási eltiltás, hatósági elkülönítés és járványügyi zárlat miatti táppénz időt sem.)
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy két évnyi időből összesen maximum egy évet tölthetünk táppénzen. Ha tehát tavaly már fél évig betegállományban voltunk táppénzen, akkor idén már csak maximum további fél évet vehetünk ki.
Táppénz akkor is jár, ha nincs meg az egy évnyi folyamatos biztosításban töltött idő. Ebben az esetben az igénybe vehető táppénz-időtartam maximum annyi lehet, mint a legutolsó folyamatos biztosításban eltöltött idő hossza. (Méltányossági kérelemmel ez lehet az utolsó előtti időtartam is.)
Folyamatosnak minősül a biztosításban töltött idő akkor, ha abban nincs 30 naptári napnál hosszabb megszakítás. A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósításának ideje. A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot (szombat), a heti pihenőnapot (vasárnap) és a munkaszüneti napot(ünnepnap) is.
A fentiekből is látszik, hogy a munkavállaló betegség miatti kiesése mekkora költséget eredményez a munkáltatóknak. És ez még csak a betegszabadság vagy a táppénz. Belső statisztikai adatok szerint egy munkavállaló éves szinten 26 nap betegszabadságot/táppénzt vesz igénybe.
2020-ban a legtöbb táppénz ok a felső légúti fertőzés volt. (Cseppfertőzés útján terjedő betegségek).
„A cseppfertőzés a fertőző betegségek terjedésének az a módja, amikor a kórokozók (vírusok, baktériumok) beszéd, tüsszentés, köhögés után a levegőben szétporlasztott nyálcseppekhez tapadva a légáramlattal jutnak tovább. Egy erős légáramlat a fertőző nyálcseppeket többméternyi távolságra is elsodorhatja. A kórokozók órákig lebeghetnek a levegőben, és a fertőző személy jelenléte nélkül is megbetegedést okozhatnak.” (Forrás: Wikipédia)
Az influenza, a tuberkulózis (TBC), a kanyaró és sok más fertőző betegség kórokozói tüsszentéssel gyorsan tovább terjednek, különösen a nagyobb látogatottságú helyeken okozhat a belégzéssel létrejövő fertőzést.
Az influenza régóta ismert és időnként visszatérő járványokat okoz, mint például az 1918-as „spanyolnátha”, az 1957-es „ázsiai”, vagy az 1968-69-es és az 1969-70-es „hongkongi” néven ismertté vált influenzajárványok. Forrás: Wikipédia
Egyénileg védekezhetünk tüsszentés, köhögés kapcsán zsebkendő, vagy a légzőszervek előtt alkalmazott arcmaszk használatával. Ez megakadályozza részben a belégzéssel létrejövő fertőzést, részben a fertőzés továbbadását az egészségeseknek. Habár az egyszerű, akár házilag készített maszkok elméletileg átengedik a szub-mikroszkopikus méretű vírusrészecskéket, azonban a vírusok ritkán szállnak egyenként a levegőben. Legtöbbször a különféle aeroszol részecskékhez tapadva, vagy a tüsszentéssel és köhögéssel mikroszkopikus permetcseppekhez tapadva szállnak a levegőben.
Tüsszentés során akár 8 méter távolságra is elrepülhetnek a tüsszentés során kirepülő legapróbb mikroszkopikus méretű cseppek. A nagyobb méretű cseppek 1-2 méteren belül földet érnek. Köhögésnél 6 méteres távolságig is eljutnak a kirepülő cseppek. Az apró lebegő cseppecskék egy szobában akár 10 percig is a levegőben terjenghetnek megfelelő körülmények esetén.
Egyre több cseppfertőzés útján terjedő betegség jelenik meg és lesz életünk kísérője a régiek mellett, melyek közül elég sok esetében rendelkezésre áll kötelező/ajánlott védőoltás.
· bárányhimlő (Varicella simplex)
· diftéria (torokgyík)
· influenza (grippe)
· kanyaró (morbilli)
· mumpsz (fültőmirigy-gyulladás)
· rubeola (rózsahimlő)
· skarlát (vörheny) (Streptococcus pyogenes)
· szamárköhögés (pertussis) (Bordetella pertussis)
· pestis (Yersinia pestis)
· tuberkulózis (TBC vagy gümőkór, latinul tuberculosis)
· SARS (Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma)
· MERS (közel-keleti légúti koronavírus betegség)
· Covid19 (koronavírus-betegség 2019)
Az alapvető higiéniás szabályok betartatása, a maszkviselés, a védőoltások beadatása mellett a munkáltatók hogyan védhetik a dolgozóikat a levegő útján terjedő vírusoktól?
Sok munkavégzési helyen nem megoldott a megfelelő levegő csere (szellőztetés), a legtöbb helyen az irodák, üzemek hűtésére-fűtésére légkondicionáló berendezést használnak. A probléma ezzel az, hogy ezek a berendezések nem megfelelően vannak karbantartva és működésük közben az ablakot – amennyiben van – nem lehet kinyitni, hogy friss, oxigéndús levegő áramoljon be rajta. Az oxigénhiány előbb-utóbb koncentrációs zavarokat okoz, amely munkahelyi balesetekhez vezethet. A munkahelyi baleset táppénzt von maga után, ráadásul 100%-os táppénzt. Ez pedig újabb kiadás a munkáltató számára, és újabb probléma a kieső munkavállaló pótlása.
