Milyen formában szokták/tudják a munkáltatók a fentiek miatt munkából kiesett munkaerőt pótolni?
Erre többféle lehetőség is rendelkezésre áll:
· más dolgozó átcsoportosítása az adott területre, feladatra (ez a legtöbb esetben úgy valósul meg, hogy az alkalmazottat a beteg dolgozó kiesési idejére is beosztják, így jelentős túlóra keletkezik.)
· alkalmi foglalkoztatás keretein belül vesz fel új munkavállalót arra az időtartamra, amíg a beteg dolgozó keresőképessé nem válik (ez elég nehéz helyzet, hiszen előre nem lehet tudni, hogy meddig tart a betegség, ráadásul az új dolgozónak is bizonytalan ez a helyzet)
· munkaviszony létesítése új dolgozóval nagyon ritka ezekben az esetekben a kötelező jogi előírások miatt.
Bármelyiket alkalmazza is a munkáltató, mindegyik kiadással jár, nem beszélve arról, ha új embert hoz a feladatra, őt még be is kell tanítani, es ez alatt az idő alatt nem termel annyi hasznot, mint egy már betanult gyakorlott dolgozó.
A koronavírus negyedik hulláma hazánkat is elérte, habár sok európai országnál később. Október végén hazánkban egy hét alatt megduplázódott a hétvégén regisztrált új koronavírus-fertőzöttek száma.
A koronavírusok csoportja általánosan elterjedt a Földön. A COVID-19-et okozó vírus (hivatalos nevén: SARS-CoV-2 koronavírus) egy olyan új törzs, melyet először 2020 januárjában azonosítottak a kínai Wuhan városában.
Jelenleg a COVID-19 lappangási idejét 2 és 14 nap közé teszik. Ez azt jelenti, hogy nem kapta el a fertőzést az, aki 14 nappal azután is jól van, hogy egy igazoltan koronavírussal fertőzött személlyel került kapcsoltba.
Egy COVID-19 fertőzöttel való expozíciót követő 14 napon belül a következő tünetek alakulhatnak ki: száraz köhögés, torokfájdalom, légszomj, fáradtság, láz. Gyakori az íz- és szaglásérzékelés zavar is, de gyakran semmilyen tünet nem jelentkezik. A fertőzés általában súlyosabb tünetekkel jár a legyengült immunrendszerű, idősebb és idült alapbetegséggel élők (cukorbetegek, daganatos vagy tüdőbetegségben szenvedők) között.
Egész Európában és hazánkban is már az új koronavírus delta vírusvariánsa terjed. Ezt a - korábban indiainak nevezett - vírusmutánst tavaly decemberben azonosították, majd idén márciusban minősítették kiemelt kockázatúnak. A delta vírusmutáns fertőzőbb, gyorsabban terjed és az eddigi jellemző tünetek mellett allergiaszerű tüneteket is okoz.
A delta vírusvariáns lappangási ideje átlagosan 4 nap. Tehát rövidebb, mint a vadvírusé, vagy mint az alfa (korábbi nevén brit) vírusmutánsé, amelynek átlagosan 6 nap a lappangási ideje.
Fertőzőbb, gyorsabban terjed: A fertőzött személyek vírusürítésének mértéke is sokkal magasabb, ez a két tényező is az oka annak, hogy a delta variáns a korábbi klasszikus vírussal és annak mutációival szemben 60%-kal fertőzőképesebb és gyorsabban terjed. A delta variánsa az eredeti, vuhanitól eltérő tüneteket okozhat, és a tünetei is némiképp módosulhatnak. A delta variánsnál az ízlés- és szaglásvesztés viszonylag ritkább, mint az alfa vírusmutáns okozta fertőzésnél, inkább a légzőszervi, náthaszerű tünetek a jellemzőek.
A korábbi változatokhoz képest a delta variánssal történő fertőzés leggyakrabban
· fejfájást,
· torokfájást,
· orrfolyást,
· tüsszögést,
· hőemelkedést,
· bágyadtságot és levertséget okoz,
· azonban a láz továbbra is gyakori tünetként jelentkezik.
Az emésztőszervi panaszok: hányinger, hányás, hasmenés is gyakrabban jelentkezhetnek, sőt a hallással kapcsolatos panaszok: fülzúgás, fülcsengés, szédülés sem ritkák. Jellemző továbbá a szemet érintő irritáció, kipirosodás, duzzanat esetleg váladékozás megjelenése is.
Azoknál a betegeknél alakul ki gyakrabban súlyos, akár életveszélyes állapot, akik valamilyen krónikus alapbetegségben (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség, májbetegség, légzőszervi betegség, daganatos betegség) szenvednek.
A delta variáns tünetei miatt könnyen összetéveszthető az allergiával, megbetegedés esetén könnyen tűnhet súlyosabb lefolyású náthának is.
A munkáltatóknak az alapvető kötelességük, hogy biztosítsák a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit. A vírus gyors terjedése miatt nagyfokú kockázatot jelent, ha a munkahelyen vagy annak környezetében megjelenik egy koronavírussal fertőzött személy.
A más koronavírusokkal kapcsolatban szerzett ismereteink alapján a COVID-19 leginkább a fertőzött személlyel való közeli (≤2 méter) találkozás révén terjed. Valószínű, hogy annál nagyobb a kockázat, minél hosszabb a fertőzött személlyel együtt töltött idő. A fertőzött személy köhögésekor és tüsszentésekor keletkező cseppek jelentik a fertőzés átvitelének fő útját.
Két alapvető COVID-19 vírus átviteli utat ismerünk:
· A fertőzés a közelben (≤2 méter) lévő emberekre cseppfertőzéssel terjedhet (a levegőben lebegő cseppek tüdőbe történő belégzése).
· Az is lehetséges, hogy valaki úgy fertőződik, hogy egy fertőzött személy által légúti váladékkal beszennyezett tárgyhoz, felülethez vagy a fertőzött kezéhez nyúl hozzá, majd a saját száját, orrát vagy szemét érinti. (Például kilincs lenyomása vagy kézfogás után saját arcunk érintése.)
Fontos kitérni arra is, hogy meddig marad fertőzőképes a vírus. A légzőszervi vírusok túlélése számos tényezőtől függ, mint például:
· a felület anyaga;
· a felület napfénynek való kitettsége;
· hőmérséklet és páratartalom;
· tisztítószer használata.
A legtöbb esetben 72 óra után jelentősen lecsökken a fertőzőképes vírusok száma valószínűleg bármely szennyezett felületen.
Ismert, hogy hasonló vírusok rá tudnak kerülni a kézre, s ezáltal terjedni. Fentiek miatt a rendszeres kézmosás és a gyakran érintett felületek (vírusokra hatásos fertőtlenítőszeres) tisztítása segít a fertőzés kockázatának csökkentésében.
A Covid 19 megjelenése után a munkáltatók próbálták a dolgozók egy részét (ez főként az irodaházakban dolgozókra volt jellemző) otthoni munkavégzés keretében foglalkoztatni, ezzel is megakadályozva a járvány terjedését.
Ahol a munka jellege miatt nem lehetett berendezkedni az otthoni munkavégzésre (ez főként a termelő üzemeket érintette), ott a biztonságos munkakörnyezet megteremtése jelentős feladat elé állította a munkáltatókat és a munkavédelmi szakembereket.
Milyen feladatai/kötelezettségei vannak a munkáltatóknak a vírus terjedésének megakadályozására, illetve melyeket alkalmaznak gyakran a koronavírus megjelenése óta?
A bejáratnál, illetve más, jól látható helyen olyan plakátokat helyeztek ki, melyek otthonmaradásra buzdítanak rosszullét esetén, tájékoztatnak a helyes köhögési/tüsszentési viselkedésről, és kézhigiénéről.
Ellátták a dolgozókat papírzsebkendőkkel és kihelyeztek műanyag zacskóval bélelt szemetesládákat (hogy azok tartalmát érintése nélkül lehessen üríteni).
A munkavállalókat utasították gyakori kéztisztításra, legalább 20 másodperces szappanos kézmosással vagy legalább 60-95% alkoholt tartalmazó kézfertőtlenítővel.
Kihelyeztek több helyszínen és közösségi térben szappant és vizet, illetve alkoholos kézfertőtlenítőt, hogy erősítsék a kézhigiénés gyakorlatot.
Folytatták a szokásos takarítási gyakorlatot.
Tájékoztatták röviden a dolgozókat, alvállalkozókat és ügyfeleket arról, hogy mindenkinek otthon kell maradnia, akinél akár csak enyhe köhögés vagy hőemelkedés (≥37,3˙C) jelentkezik. Akkor is otthon kell maradniuk (vagy otthonról dolgozniuk), ha akár olyan egyszerű (pl. láz- és fájdalomcsillapító) gyógyszert kellett szedniük, melyek elfedhetik a fertőzés tüneteit.
Azonnal haza kell mennie, és kapcsolatba kell lépnie háziorvosával annak a dolgozónak, akinél influenza-szerű tünetek (pl. köhögés, légszomj, láz) alakulnak ki.
Sok helyen megengedték a munkavállalóknak a rugalmas munkaidőt, és eltolt műszakokat vezettek be, hogy így minimalizálják a munkahelyen a tömeg kialakulását.
Az utóbbi időben a munkahelyeken a mindennapos takarítások során a vírus terjedésének köszönhetően milyen kiegészítő óvintézkedéseket, extra fertőtlenítési eszközöket vetettek be?
Rutinszerűen takarítottak minden gyakran érintett felületet a munkahelyen, mint a munkaállomások, pultok és kilincsek. Amennyiben a vírus ellenes hatásuk megfelelő, akkor az adott szokásos tisztítószereiket használták. Biztosítottak eldobható (fertőtlenítős) törlőkendőket, hogy a dolgozók maguk is letörölhessék a gyakran használt felületeket (pl. kilincsek, billentyűzetek, távirányítók, asztalok).
A zárt helyen, másokkal való munkavégzés esetén, vagy amikor nem lehetett a biztonságos távolságot megtartani a többi embertől, felmerült a maszkok használata. Ilyen helyzetek nem csak a munkahelyen, hanem az ügyfelekhez történő kiszálláskor vagy kiszállításkor, vagy a tömegközlekedés használata során is előfordulhattak. A maszkok csak kiegészítő intézkedésnek tekinthetőek és nem helyettesítik az olyan megalapozott védelmi intézkedéseket, mint a társadalmi távolságtartás, köhögési/tüsszentési etikett, kézhigiéne és az arc érintésének elkerülése. Ahhoz, hogy hatásos és biztonságos legyen, alapvető fontosságú, hogy a munkavállalók a maszkot helyesen viseljék.
Eldobható maszk esetén azt a megfelelő szeméttárolóba kellett helyezni. Az újrahasználható maszkot a lehető leghamarabb 60˙C-os, mosószeres vízben ki kellett mosni.
A fertőzés bármiféle kockázatának csökkentésére a legjobb módszer a helyes higiéne és a lehetséges fertőzöttekkel való közvetlen érintkezés (<2 méter) elkerülése. Az ügyfélablak mögött a nagyközönséggel foglalkozó munkavállaló védettnek tekinthető a levegőben terjedő részecskéktől.
Mi a teendő/gyakorlat olyan irodák és közösségi terek esetében, ahol gyanított vagy igazolt COVID-19 esetek fordulnak elő?
A munkahelyen igazolt COVID-19 eset nyugtalanságot okozott a munkatársak között és néhány dolgozónál szorongás, feszült idegállapot alakult ki. Fontos volt az egyértelmű tájékoztatás, a dolgozók megbízható COVID-19 hírforrások felé irányítása.
A koronavírus tünetei hasonlítanak az influenzaszerű betegségekre. Ide tartozik a száraz köhögés, a torokfájdalom, a láz, a fáradtság vagy a légszomj. Minden olyan felületet meg kellett tisztítani, mellyel egy tünetes személy kapcsolatba került: az összes felület és tárgy, mely láthatóan testváladékkal szennyezett, minden olyan terület, melynél a szennyeződés kockázata magas, mint például a mellékhelyiségek, kilincsek, telefonok.
A munkáltatók a fentieket igyekeztek betartani, de emellett újabb, beltéri fertőtlenítési megoldást is kerestek.
A koronavírus kezdeti időszakában terjedt el az ózonos fertőtlenítés. Az ózon sok mindent elpusztít, csírátlanít, fertőtlenít, de fontos tudni hatásának határait. Az otthon végzett portörléssel érdemes összehasonlítani. A kezelés után az ózonnal érintkezett felületekről eltűnnek a baktériumok, vírus, megszűnnek a kellemetlen szagok. Ha nincs életképes baktérium, akkor azok nem is szaporodnak, ha nincs aktív vírus, akkor az nem is jelet veszélyt – egy ideig. Vagyis ez is csak átmeneti megoldásnak bizonyult, illetve fontos megemlíteni, hogy az ózonos fertőtlenítést követően nem lehet azonnal folytatni a munkavégzést, mely termelés kiesését okoz.
Milyen környezetbarát légfertőtlenítési technológiát tud ajánlani a munkáltatók számára, mely mellette a munkavégzés zavartalanul folytatódhat tovább?
Innováció a fertőtlenítésben: Hidegplazma-technológia
A hidegplazmás-ionizálás lényege, hogy az adott berendezés magas feszültséget alkalmazva ionizálja és lebontja a levegőben lévő vízmolekulákat H+ és O2 ionokra. Az így keletkező instabil ionok igyekeznek stabil állapotba kerülni, ezért fürtökben körülveszik a levegőben és a különböző felületeken lévő részecskéket, majd kémiai reakciók során H+ és OH– keletkezik. A hidroxil gyök (OH–) meglehetősen instabil, ezért a környezetében lévő mikroorganizmusoktól (vírusok, baktériumok) elvonja a hidrogént és vízzé alakul, miközben magát a káros mikroorganizmust ezzel megöli. Tehát a folyamat végén a vírus/baktérium/spóra elpusztul, így a készülék egészséges levegőt és steril munkakörnyezetet biztosít a környezetében tartózkodók számára.”
Hordozható és fix egységek révén a berendezések szinte minden méretű és típusú helyiségben nagy hatékonysággal alkalmazhatók akár önállóan, akár a légtechnikai berendezésekbe építve.
Használatukkal nem csak a káros baktériumok, vírusok és gombaspórák hatásaitól védhetik meg a benntartózkodókat, de minimalizálhatják a légúti betegségek (pl.: asztma) kialakulásának esélyét is. Emellett nagy mértékben javíthatják a levegő minőségét, csökkenthetik annak szállópor-koncentrációját, mi több, a kellemetlen szaghatásoktól is megszabadulhatunk alkalmazásával – mint például a cigarettafüst. A hatékony légtisztítás akár 70%-kal növelheti a felületi fertőtlenítés hatásfokát, így a hagyományos módszerekkel kiegészülve ezek a berendezések maximális védelmet nyújtanak a megbetegedések és a fertőzések ellen, továbbá óvják egészségünket a kártékony mikroorganizmusoktól.
A mai világban már elengedhetetlen az egyik leginnovatívabb technológiát alkalmazni. Az hidegplazma-technológiás légfertőtlenítők amellett, hogy hatékony megoldást tudnak nyújtani a levegő útján terjedő betegségek ellen, környezetbarátak, mivel, károsanyagkibocsátás- és vegyszermentesen működnek. Folyamatosan és biztonságosan működtethetők munkavégzés mellett, egészéges és beteg emberek környezetében (pl. egészségügyi intézményekben) alacsony energiafelhasználással.
Ez a technológia nemcsak a jelenleg aktuális Covid-19 esetében hatásos, hanem bármely légúti betegség esetén (asztma, allergia esetén), ami megkeseríti mind a dolgozók, mind a munkáltatók életét.
A megfelelő tisztaság ma már elvárható követelmény minden helyen, hiszen az egyszeri kiadás sokszorosan térül meg, egyrészt nem kell a dolgozó után betegszabadságot fizetni, másrészt nem kell pótolni a kieső dolgozót.
Ilyen hatékony, modern hidegplazma-technológiás készülékeket a NUXONTM márkanév alatt a Mielemed MPM Kft. forgalmaz. Javaslom minden munkáltatónak ezen technológia megismerését és használatát. A NUXONTM által forgalmazott gépek, berendezések sorában lakossági használatra gyártottak is vannak, a megfelelő pénztárcabarát kivitelben.
Kedves, Emese, köszönöm a beszélgetést, nagyon sok hasznos információval szolgált mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók számára, annak érdekében, milyen hagyományos és innovatív módszerrel csökkenthető a betegszabadságok, a táppénzes napok száma.
