Kedves Látogatók!

A Mielemed MPM Kft. kiemelten fontosnak tartja, hogy minél megfelelőbb vásárlási élményt nyújthasson Önöknek.

Az “Elfogadom” gombra történő kattintással, Ön hozzájárul ahhoz, hogy Webáruházunk látogatása során végezett tevékenységét nyomon követhessük, az adatok alapján az Ön érdeklődésének megfelelő és hasznos szolgáltatásokat tegyünk elérhetővé.

Hozzájárulását a beállítások megváltoztatásával módosíthatja. Bővebb információt  az Adatkezelési tájékoztatónkban talál.

Innovatív megoldás a betegszabadság és táppénzes állomány csökkentésére 2. rész

Innovatív megoldás a betegszabadság és táppénzes állomány csökkentésére 2.	rész

Folytatjuk a beszélgetést dr. Kovács Emese munkaügyi szakértővel arról, hogy milyen innovatív megoldásokat tud ajánlani a munkáltatók számára az egyre növekvő mértékű betegszabadságok csökkentésére. Emese rendkívül széleskörű szakmai képzettséggel rendelkezik, külkereskedő, szociálpedagógus és jogász. A közigazgatásból, hatósági oldalról érkezett a vállalkozói területre, hogy segítsen eligazodni a vállalkozásoknak a munka világában.

Milyen formában szokták/tudják a munkáltatók a fentiek miatt munkából kiesett munkaerőt pótolni?

Erre többféle lehetőség is rendelkezésre áll:

·       más dolgozó átcsoportosítása az adott területre, feladatra (ez a legtöbb esetben úgy valósul meg, hogy az alkalmazottat a beteg dolgozó kiesési idejére is beosztják, így jelentős túlóra keletkezik.)

·       alkalmi foglalkoztatás keretein belül vesz fel új munkavállalót arra az időtartamra, amíg a beteg dolgozó keresőképessé nem válik (ez elég nehéz helyzet, hiszen előre nem lehet tudni, hogy meddig tart a betegség, ráadásul az új dolgozónak is bizonytalan ez a helyzet)

·       munkaviszony létesítése új dolgozóval nagyon ritka ezekben az esetekben a kötelező jogi előírások miatt.

Bármelyiket alkalmazza is a munkáltató, mindegyik kiadással jár, nem beszélve arról, ha új embert hoz a feladatra, őt még be is kell tanítani, es ez alatt az idő alatt nem termel annyi hasznot, mint egy már betanult gyakorlott dolgozó.

A koronavírus negyedik hulláma hazánkat is elérte, habár sok európai országnál később. Október végén hazánkban egy hét alatt megduplázódott a hétvégén regisztrált új koronavírus-fertőzöttek száma.

A koronavírusok csoportja általánosan elterjedt a Földön. A COVID-19-et okozó vírus (hivatalos nevén: SARS-CoV-2 koronavírus) egy olyan új törzs, melyet először 2020 januárjában azonosítottak a kínai Wuhan városában.

Jelenleg a COVID-19 lappangási idejét 2 és 14 nap közé teszik. Ez azt jelenti, hogy nem kapta el a fertőzést az, aki 14 nappal azután is jól van, hogy egy igazoltan koronavírussal fertőzött személlyel került kapcsoltba.

Egy COVID-19 fertőzöttel való expozíciót követő 14 napon belül a következő tünetek alakulhatnak ki: száraz köhögés, torokfájdalom, légszomj, fáradtság, láz. Gyakori az íz- és szaglásérzékelés zavar is, de gyakran semmilyen tünet nem jelentkezik. A fertőzés általában súlyosabb tünetekkel jár a legyengült immunrendszerű, idősebb és idült alapbetegséggel élők (cukorbetegek, daganatos vagy tüdőbetegségben szenvedők) között.

Egész Európában és hazánkban is már az új koronavírus delta vírusvariánsa terjed. Ezt a - korábban indiainak nevezett - vírusmutánst tavaly decemberben azonosították, majd idén márciusban minősítették kiemelt kockázatúnak. A delta vírusmutáns fertőzőbb, gyorsabban terjed és az eddigi jellemző tünetek mellett allergiaszerű tüneteket is okoz.

A delta vírusvariáns lappangási ideje átlagosan 4 nap. Tehát rövidebb, mint a vadvírusé, vagy mint az alfa (korábbi nevén brit) vírusmutánsé, amelynek átlagosan 6 nap a lappangási ideje.

Fertőzőbb, gyorsabban terjed: A fertőzött személyek vírusürítésének mértéke is sokkal magasabb, ez a két tényező is az oka annak, hogy a delta variáns a korábbi klasszikus vírussal és annak mutációival szemben 60%-kal fertőzőképesebb és gyorsabban terjed. A delta variánsa az eredeti, vuhanitól eltérő tüneteket okozhat, és a tünetei is némiképp módosulhatnak. A delta variánsnál az ízlés- és szaglásvesztés viszonylag ritkább, mint az alfa vírusmutáns okozta fertőzésnél, inkább a légzőszervi, náthaszerű tünetek a jellemzőek.

A korábbi változatokhoz képest a delta variánssal történő fertőzés leggyakrabban

·       fejfájást,

·       torokfájást,

·       orrfolyást,

·       tüsszögést,

·       hőemelkedést,

·       bágyadtságot és levertséget okoz,

·       azonban a láz továbbra is gyakori tünetként jelentkezik.

Az emésztőszervi panaszok: hányinger, hányás, hasmenés is gyakrabban jelentkezhetnek, sőt a hallással kapcsolatos panaszok: fülzúgás, fülcsengés, szédülés sem ritkák. Jellemző továbbá a szemet érintő irritáció, kipirosodás, duzzanat esetleg váladékozás megjelenése is.

Azoknál a betegeknél alakul ki gyakrabban súlyos, akár életveszélyes állapot, akik valamilyen krónikus alapbetegségben (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség, májbetegség, légzőszervi betegség, daganatos betegség) szenvednek.

A delta variáns tünetei miatt könnyen összetéveszthető az allergiával, megbetegedés esetén könnyen tűnhet súlyosabb lefolyású náthának is.

A munkáltatóknak az alapvető kötelességük, hogy biztosítsák a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit. A vírus gyors terjedése miatt nagyfokú kockázatot jelent, ha a munkahelyen vagy annak környezetében megjelenik egy koronavírussal fertőzött személy.

A más koronavírusokkal kapcsolatban szerzett ismereteink alapján a COVID-19 leginkább a fertőzött személlyel való közeli (≤2 méter) találkozás révén terjed. Valószínű, hogy annál nagyobb a kockázat, minél hosszabb a fertőzött személlyel együtt töltött idő. A fertőzött személy köhögésekor és tüsszentésekor keletkező cseppek jelentik a fertőzés átvitelének fő útját.

Két alapvető COVID-19 vírus átviteli utat ismerünk:

·       A fertőzés a közelben (≤2 méter) lévő emberekre cseppfertőzéssel terjedhet (a levegőben lebegő cseppek tüdőbe történő belégzése).

·       Az is lehetséges, hogy valaki úgy fertőződik, hogy egy fertőzött személy által légúti váladékkal beszennyezett tárgyhoz, felülethez vagy a fertőzött kezéhez nyúl hozzá, majd a saját száját, orrát vagy szemét érinti. (Például kilincs lenyomása vagy kézfogás után saját arcunk érintése.)

Fontos kitérni arra is, hogy meddig marad fertőzőképes a vírus. A légzőszervi vírusok túlélése számos tényezőtől függ, mint például:

·       a felület anyaga;

·       a felület napfénynek való kitettsége;

·       hőmérséklet és páratartalom;

·       tisztítószer használata.

A legtöbb esetben 72 óra után jelentősen lecsökken a fertőzőképes vírusok száma valószínűleg bármely szennyezett felületen.

Ismert, hogy hasonló vírusok rá tudnak kerülni a kézre, s ezáltal terjedni. Fentiek miatt a rendszeres kézmosás és a gyakran érintett felületek (vírusokra hatásos fertőtlenítőszeres) tisztítása segít a fertőzés kockázatának csökkentésében.

A Covid 19 megjelenése után a munkáltatók próbálták a dolgozók egy részét (ez főként az irodaházakban dolgozókra volt jellemző) otthoni munkavégzés keretében foglalkoztatni, ezzel is megakadályozva a járvány terjedését.

Ahol a munka jellege miatt nem lehetett berendezkedni az otthoni munkavégzésre (ez főként a termelő üzemeket érintette), ott a biztonságos munkakörnyezet megteremtése jelentős feladat elé állította a munkáltatókat és a munkavédelmi szakembereket.

Milyen feladatai/kötelezettségei vannak a munkáltatóknak a vírus terjedésének megakadályozására, illetve melyeket alkalmaznak gyakran a koronavírus megjelenése óta?

A bejáratnál, illetve más, jól látható helyen olyan plakátokat helyeztek ki, melyek otthonmaradásra buzdítanak rosszullét esetén, tájékoztatnak a helyes köhögési/tüsszentési viselkedésről, és kézhigiénéről.

Ellátták a dolgozókat papírzsebkendőkkel és kihelyeztek műanyag zacskóval bélelt szemetesládákat (hogy azok tartalmát érintése nélkül lehessen üríteni).

A munkavállalókat utasították gyakori kéztisztításra, legalább 20 másodperces szappanos kézmosással vagy legalább 60-95% alkoholt tartalmazó kézfertőtlenítővel.

Kihelyeztek több helyszínen és közösségi térben szappant és vizet, illetve alkoholos kézfertőtlenítőt, hogy erősítsék a kézhigiénés gyakorlatot.

Folytatták a szokásos takarítási gyakorlatot.

Tájékoztatták röviden a dolgozókat, alvállalkozókat és ügyfeleket arról, hogy mindenkinek otthon kell maradnia, akinél akár csak enyhe köhögés vagy hőemelkedés (≥37,3˙C) jelentkezik. Akkor is otthon kell maradniuk (vagy otthonról dolgozniuk), ha akár olyan egyszerű (pl. láz- és fájdalomcsillapító) gyógyszert kellett szedniük, melyek elfedhetik a fertőzés tüneteit.

Azonnal haza kell mennie, és kapcsolatba kell lépnie háziorvosával annak a dolgozónak, akinél influenza-szerű tünetek (pl. köhögés, légszomj, láz) alakulnak ki.

Sok helyen megengedték a munkavállalóknak a rugalmas munkaidőt, és eltolt műszakokat vezettek be, hogy így minimalizálják a munkahelyen a tömeg kialakulását.

Az utóbbi időben a munkahelyeken a mindennapos takarítások során a vírus terjedésének köszönhetően milyen kiegészítő óvintézkedéseket, extra fertőtlenítési eszközöket vetettek be?

Rutinszerűen takarítottak minden gyakran érintett felületet a munkahelyen, mint a munkaállomások, pultok és kilincsek. Amennyiben a vírus ellenes hatásuk megfelelő, akkor az adott szokásos tisztítószereiket használták. Biztosítottak eldobható (fertőtlenítős) törlőkendőket, hogy a dolgozók maguk is letörölhessék a gyakran használt felületeket (pl. kilincsek, billentyűzetek, távirányítók, asztalok).

A zárt helyen, másokkal való munkavégzés esetén, vagy amikor nem lehetett a biztonságos távolságot megtartani a többi embertől, felmerült a maszkok használata. Ilyen helyzetek nem csak a munkahelyen, hanem az ügyfelekhez történő kiszálláskor vagy kiszállításkor, vagy a tömegközlekedés használata során is előfordulhattak. A maszkok csak kiegészítő intézkedésnek tekinthetőek és nem helyettesítik az olyan megalapozott védelmi intézkedéseket, mint a társadalmi távolságtartás, köhögési/tüsszentési etikett, kézhigiéne és az arc érintésének elkerülése. Ahhoz, hogy hatásos és biztonságos legyen, alapvető fontosságú, hogy a munkavállalók a maszkot helyesen viseljék.

Eldobható maszk esetén azt a megfelelő szeméttárolóba kellett helyezni. Az újrahasználható maszkot a lehető leghamarabb 60˙C-os, mosószeres vízben ki kellett mosni.

A fertőzés bármiféle kockázatának csökkentésére a legjobb módszer a helyes higiéne és a lehetséges fertőzöttekkel való közvetlen érintkezés (<2 méter) elkerülése. Az ügyfélablak mögött a nagyközönséggel foglalkozó munkavállaló védettnek tekinthető a levegőben terjedő részecskéktől.

Mi a teendő/gyakorlat olyan irodák és közösségi terek esetében, ahol gyanított vagy igazolt COVID-19 esetek fordulnak elő?

A munkahelyen igazolt COVID-19 eset nyugtalanságot okozott a munkatársak között és néhány dolgozónál szorongás, feszült idegállapot alakult ki. Fontos volt az egyértelmű tájékoztatás, a dolgozók megbízható COVID-19 hírforrások felé irányítása.

A koronavírus tünetei hasonlítanak az influenzaszerű betegségekre. Ide tartozik a száraz köhögés, a torokfájdalom, a láz, a fáradtság vagy a légszomj. Minden olyan felületet meg kellett tisztítani, mellyel egy tünetes személy kapcsolatba került: az összes felület és tárgy, mely láthatóan testváladékkal szennyezett, minden olyan terület, melynél a szennyeződés kockázata magas, mint például a mellékhelyiségek, kilincsek, telefonok.

A munkáltatók a fentieket igyekeztek betartani, de emellett újabb, beltéri fertőtlenítési megoldást is kerestek.

A koronavírus kezdeti időszakában terjedt el az ózonos fertőtlenítés. Az ózon sok mindent elpusztít, csírátlanít, fertőtlenít, de fontos tudni hatásának határait. Az otthon végzett portörléssel érdemes összehasonlítani. A kezelés után az ózonnal érintkezett felületekről eltűnnek a baktériumok, vírus, megszűnnek a kellemetlen szagok. Ha nincs életképes baktérium, akkor azok nem is szaporodnak, ha nincs aktív vírus, akkor az nem is jelet veszélyt – egy ideig. Vagyis ez is csak átmeneti megoldásnak bizonyult, illetve fontos megemlíteni, hogy az ózonos fertőtlenítést követően nem lehet azonnal folytatni a munkavégzést, mely termelés kiesését okoz.

Milyen környezetbarát légfertőtlenítési technológiát tud ajánlani a munkáltatók számára, mely mellette a munkavégzés zavartalanul folytatódhat tovább?

Innováció a fertőtlenítésben: Hidegplazma-technológia

A hidegplazmás-ionizálás lényege, hogy az adott berendezés magas feszültséget alkalmazva ionizálja és lebontja a levegőben lévő vízmolekulákat H+ és O2 ionokra. Az így keletkező instabil ionok igyekeznek stabil állapotba kerülni, ezért fürtökben körülveszik a levegőben és a különböző felületeken lévő részecskéket, majd kémiai reakciók során H+ és OH– keletkezik. A hidroxil gyök  (OH–) meglehetősen instabil, ezért a környezetében lévő mikroorganizmusoktól (vírusok, baktériumok) elvonja a hidrogént és vízzé alakul, miközben magát a káros mikroorganizmust ezzel megöli. Tehát a folyamat végén a vírus/baktérium/spóra elpusztul, így a készülék egészséges levegőt és steril munkakörnyezetet biztosít a környezetében tartózkodók számára.”

Hordozható és fix egységek révén a berendezések szinte minden méretű és típusú helyiségben nagy hatékonysággal alkalmazhatók akár önállóan, akár a légtechnikai berendezésekbe építve.

Használatukkal nem csak a káros baktériumok, vírusok és gombaspórák hatásaitól védhetik meg a benntartózkodókat, de minimalizálhatják a légúti betegségek (pl.: asztma) kialakulásának esélyét is. Emellett nagy mértékben javíthatják a levegő minőségét, csökkenthetik annak szállópor-koncentrációját, mi több, a kellemetlen szaghatásoktól is megszabadulhatunk alkalmazásával – mint például a cigarettafüst. A hatékony légtisztítás akár 70%-kal növelheti a felületi fertőtlenítés hatásfokát, így a hagyományos módszerekkel kiegészülve ezek a berendezések maximális védelmet nyújtanak a megbetegedések és a fertőzések ellen, továbbá óvják egészségünket a kártékony mikroorganizmusoktól.

A mai világban már elengedhetetlen az egyik leginnovatívabb technológiát alkalmazni. Az hidegplazma-technológiás légfertőtlenítők amellett, hogy hatékony megoldást tudnak nyújtani a levegő útján terjedő betegségek ellen, környezetbarátak, mivel, károsanyagkibocsátás- és vegyszermentesen működnek.  Folyamatosan és biztonságosan működtethetők munkavégzés mellett, egészéges és beteg emberek környezetében (pl. egészségügyi intézményekben) alacsony energiafelhasználással.

Ez a technológia nemcsak a jelenleg aktuális Covid-19 esetében hatásos, hanem bármely légúti betegség esetén (asztma, allergia esetén), ami megkeseríti mind a dolgozók, mind a munkáltatók életét.

A megfelelő tisztaság ma már elvárható követelmény minden helyen, hiszen az egyszeri kiadás sokszorosan térül meg, egyrészt nem kell a dolgozó után betegszabadságot fizetni, másrészt nem kell pótolni a kieső dolgozót.

Ilyen hatékony, modern hidegplazma-technológiás készülékeket a NUXONTM márkanév alatt a Mielemed MPM Kft.  forgalmaz.  Javaslom minden munkáltatónak ezen technológia megismerését és használatát. A NUXONTM által forgalmazott gépek, berendezések sorában lakossági használatra gyártottak is vannak, a megfelelő pénztárcabarát kivitelben.

 Kedves, Emese, köszönöm a beszélgetést, nagyon sok hasznos információval szolgált mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók számára, annak érdekében, milyen hagyományos és innovatív módszerrel csökkenthető a betegszabadságok, a táppénzes napok száma.

Tartalomhoz tartozó címkék: Blog